Ballagás - 2012

“Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el!”
Vándor Gyula

2012. június 1-én az Arany János Iskolaközpont 46 diákjának zengett a dal, szólt a sok jókívánság, tanács, oltalom és útravaló, nekik pompáztak a virágok, és értük öltözött díszbe az iskola.
Az új magyar iskola első ballagása, kicsit más volt, mint az eddigiek, de határozottan méltóságteljesebb, bensőségesebb, ünnepibb.
Reggel úgy kezdődött minden, mint más években szokott. Arany János szobrától indultak a végzősök feldíszített osztálytermeikbe. A XI. osztály műsorát követve, énekükkel búcsúztak iskolatársaiktól, beballagva régi-új iskolájuk minden termét, felkeresve a legkisebb diákokat, elköszönve a tanító néniktől is.
10 órakor pompás bevonulással kezdődött az ünnepség. Az iskolatársak díszsorfala között, az orgona fenséges hangjaira, több száz rokon, barát és ismerős szerető gyűrűjébe, a református templom szívébe érkeztek a maturandusok.
Török László polgármester fogadta meleg óvó szavaival a XII. A és B osztály diákjait, és biztatóan engedte szélnek őket, hogy szárnyaljanak, erősödjenek és térjenek haza, mint a madarak.
Ezt követően, Mikló Ferenc esperes úr tartott egy rövid áhítatot. Isten igéjét tolmácsolva, oltalmazó szavaival erősített diákot és tanárt egyaránt. Imával és áldással engedte útnak fiataljainkat Gyenge Béla kanonok úr és Köteles László lelkész úr.
Az ünnepséget, az iskolai hagyományoknak megfelelőn, Kiss Mária aligazgatónő vezette le.
Mészár Julianna igazgatónő köszöntőjében a szeretet fontosságát emelte ki: „Azzal a reménnyel bocsájtalak benneteket utatokra, hogy évek múltán is szeretettel, jó indulattal gondoltok egymásra, segítségei, támaszai lesztek egymásnak, mint egy igazi jó csapat.”
A végzős diákok nevében Kovács Henrietta Zsófia és Simpf Liedia fejezték ki köszönetüket: „Csak azért vagyunk itt, hogy elbúcsúzzunk. Tudjuk, hogy ez mindennek a legnehezebb része, mi most mégis itt hagyjuk iskolánkat, tanárainkat, hozzánk tartozóinkat és barátainkat. Szívűnkben azonban mindig ott lesznek, bármerre is sodor minket a sors.”
A XI. osztályosok nevében Gál Anita és Deák Krisztina emlékeztettek a csínytevésekre, és fogadták, hogy méltó követői lesznek társaiknak.
A legizgalmasabb része következett az ünnepségnek, a díjátadás. Intézményeink, igyekeztek minél több diákot megjutalmazni, ajándékkal gazdagítani, oklevéllel emlékeztetni.
Az évfolyamelsőt, Knal Orsolyát, akinek négyévi átlaga 9.81 volt, a szülőbizottság pénzjutalmával ajándékozták. Simpf Liediát, aki 9.80-as átlagával szorult a második helyre, az iskolánk alapítványa, a Pro Lyceum díjazta.
A Református Egyház különdíjait Knal Anna Orsolya, Balogh Henrietta, Kovács Henrietta, Páljános Katalin és Bereczki Zsolt diákok mellett Bencze Dénes, a XII. A osztályfőnöke és Sinka Mária, a XII. B osztályfőnöknője is átvehette.
A Katolikus Egyház ajándékának Simpf Liedia örvendhetett.
A nagyszalontai RMDSZ jóvoltából Schneider Lilla, Molnár Gyula, Bordás Alexandra és Akszin Tímea Mónika kaptak jutalmat.
Az ünnepség egyik legszebb mozzanata a zászló és a kulcsátadás volt. A XII. osztályosok képviseletében Schneider Lilla, Ballla Tímea, Molnár Gyula és Várdai Norbert adták át, a XI. osztályosok nevében pedig Bagosy Szindi, Tósa Tímea, Fechete Tibor és Kádár Zoltán diákok vették át az iskola jelképeit.
A templomi ballagást – először városunkban – nemzeti imádságunk, a Himnusz zárta.
Reméljük mindenki szívében felejthetetlen, maradandó jóérzést hagyott ez az esemény, és hogy hagyományt fog teremteni iskolánk történetében, hogy minden diákunk elmondhassa idővel:


„Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.”

Ady Endre

Nagy Ildikó, nevelési vezető

A fényképeket készítette: Sapungi Anton Béla és Fenesi Ferencz